Az életünket pillanatok határozzák meg, főként azok, amikre nem számítottunk.
* Pár nappal előbb, Hajnali 4 óra.*
Zúgott a fejem és szédültem. Nem hittem el, hogy ez Vele történt meg. Sosem hasított még ilyen fájdalom a szívemben. Barátnőm mellettem ült, közben sírt és ölelgetett. Miért? Miért pont Ő halt meg?
* Pár nappal előbb, Hajnali 4 óra.*
Valaki a csengőt nyomogatta és mellette hevesen kopogtatott az ajtón. Kinyitottam az ajtót. Anyám sírva esett be az ajtón, miközben csak azt hajtogatta, hogy 'meghalt'. - Mi? Mi történt? - értetlenkedtem.
- Meghalt! Apád meghalt! - ordította világfájdalmasan.
- Mi? Nem. Nem lehet! - nem tudtam felfogni.
- De! Szívrohama volt. És nem élte túl. - sírógörcsöt kapott. Én sokkolt állapotban ültem le a kanapéra. Nem tudtam mit csináljak. Csak ültem és meredten bámultam magam elé. Mintha két kéz szorítaná össze a szívemet.
Most itt ülök egy csomó rokonokkal és barátokkal körülvéve. Még most is nehezen tudom felfogni, hogy meghalt. De muszáj lesz elfogadni. Egyik oldalamon Haley a másikon anyám ült. Épp egy temetésen vagyunk. Az apám temetésén. Szinte mindenki sírt. Még a barátnőm is. 2 órán át ott voltunk. Mikor hazaértünk én fölmentem a régi szobámba; mivel hazautaztunk. Anya elfoglalta magát valamivel, Haley pedig mellém ült az ágyra. Én annyira kimerültem, hogy már ülve is eltudtam volna aludni. - Nagyon fáradt vagyok. - mondtam nyűgösen. Haley bólintott. Én ledőltem majd lassan leragadtak a szemeim.
**2 héttel később**
- Szia anya! Szeretlek! - könnyes búcsút vetettünk. Mikor felszálltunk a gépre, kerestünk egy üres helyet és elfoglaltuk. Kihalásztam a telefonomat és a fülhallgatómat majd összekapcsoltam őket. Bedugtam a fülembe és bekapcsoltam egy depis számot. Fél óra alatt fel is szállt a gép. A repülés ideje alatt nem sokat beszélgettünk Haley-vel. Kb. 3 óra múlva meg is érkeztünk. Leszálltunk a bőröndökkel együtt majd lassan elballagtunk onnan. - Végre itthon. - mondtam unottan ,majd felmentem kipakolni. Már kezdem megszokni, hogy apa nincs velünk. Már sötétedett, de még nem voltam álmos. Elmentem lezuhanyozni. Kiszálltam és csak akkor vettem észre, hogy nem hoztam magammal pizsamát. Egy törölközőbe csavartam magam, majd lassan kiléptem a fürdőszobából. Beslattyogtam a szobámba és felhúztam a pizsamámat ami egy hosszított felsőből és egy francia bugyiból állt. Szóltam Haley-nak hogy mehet fürdeni, majd lementem vacsorázni. Közben bekapcsoltam a tv-t és csak bámultam-bámultam, hogy mikor adnak valami érdekeset. Épp a One Direction-ről folytak a hírek, mikor hallottam egy sikítást és egy csörömpölést. A drágalátos barátnőm volt az. Gondolom meghallotta, hogy az 1D-ról szólnak a hírek. Kirohant majd lehuppant mellém (volt rajta törölköző). - Te most komolyan ezért rohantál ki a tusolás alól? - vontam fel a szemöldököm.
- Miért ne? - kérdezett vissza. Egyikőnknek se volt kedve úgy mosolyogni, mint azelőtt.
- Hát jó. - mondtam, majd újra a tv-re erőltettem a figyelmemet. A fiúk szerelmi életéről kérdezgettek, hogy hogy állnak a lányokkal. Liam-nak Danielle a barátnője, és mondta, hogy nagyon jól megvannak. Louis most szerzett magának barátnőt akit Eleanor-nak hívnak. Zayn azt mondta, hogy nem nagyon szeretne barátnőt. Harry, mindig mással kavar, és végére maradt a szőkeség. Ő tőle megkérdezték, hogy randizna-e egy rajongóval, mire Ő azt válaszolta, hogy igen. - Úristen! - hallottam meg barátnőm 'rajongó' sikítozását. Miután meguntam a tv nézést elmosogattam a tányéromat majd felcammogtam a szobámba. Bedőltem az ágyra majd lassan elaludtam.
Másnap hallottam, hogy valaki az ágyamnál csörömpöl. Shannon! Ébredj! - szólt Haley.
- Nem aludni akarok! - nyafogtam. A vékony kis takaróm lelibbent rólam. Én mérgesen, kócos hajjal és karikás szemekkel ültem fel a hatalmas ágyamra. - Mi van? - nyöszörögtem.
- Megyünk vásárolni! - utasított, majd oda sétált a szekrényemhez és kiválasztotta a nekem való ruhákat. - Elég hűvös van kint, ezért vedd fel ezeket! - dobálta oda nekem.
Felöltöztem, majd előkerestem egy válltáskát és beleraktam a cuccaimat. Szép lassan elindultunk. A nagy boltokban még a végén eltévedünk. Bementünk a Topshop-ba majd kiválasztottuk a megfelelő ruhákat és kifizettük. 2-2 szatyor volt mindkét kezemben, ugyanúgy Haley-nál is. Hazafele beugrottunk a Nando's-ba is. Rendeltünk kaját majd helyet foglaltunk egy asztalnál. Kihozták az ételeket amiket rendeltünk, majd enni kezdtünk. Bejött 3 helyes srác a Nando's-ba. Mindegyikőjükön kapucni és napszemüveg volt. Az egyiknek a göndör fürtjei ígyis kilátszódtak a másiknak Feketés haja volt, a harmadiknak meg szőkés haja volt. - Shannon! Ez..ez.. - mutogatott.
- Mi? - értetlenkedtem, majd lebirkóztam az utolsó falatot is a torkomon.
Ez Niall, Zayn és Harry! Én csak felismerem őket! - mondta. Végülis tényleg nagyon hasonlítottak rájuk, bár ha nem lenne rajtuk a napszemüveg meg a kapucni jobban megtudnám mondani. Oda mentek a pulthoz majd körülnéztek. Nálunk épp volt még pár hely, és mikor az Göndör vagyis a Harry-hez hasonlított gyerek észrevette, hogy bámuljuk, felénk mutatott. Én gyorsan megfordultam. - Ez tök gáz! - mondtam.
- Mármint mi? - érdeklődött Haley.
- Ideülhetünk? - kérdezte az egyik srác.
- P..Persze. - erőltettem egy mosolyt az arcomra.
- Bocsi, hogy zavarlak, de te nem Harry Styles vagy? - suttogta Haley az egyiknek.
- Ömm..Miért? - kérdezett vissza.
- Csak, mert kíváncsi vagyok! És, mert úgy nézel ki, mint Ő?! - mosolygott Haley.
Nem válaszolt rá csak tovább evett. Végig éreztem magamon a tekintetét, de egyszer se néztem rá. Haley pedig csak beszélgetett velük. Olyan voltam mint egy kis különc. Egy visszahúzódó lány.
- Hogy hívnak? - kérdezte mosolyogva az egyik. Nem néztem föl csak válaszoltam neki.
- Shannon.
- Aranyos név! - evett tovább.
- Most őszintén válaszoljatok! Haley te pedig ne sikítsál majd ha igaz jó? - ő csak bólogatott. - Ti nem a One Direction tagjai vagytok? - vontam fel az egyik szemöldököm.
- De! - sóhajtottak egyszerre.
- Úgy tudtam! - vigyorgott Haley. Én csak mosolyogtam egyet és elkezdtem beszélgetni Harry-vel. Végül telefonszámot cseréltünk és elköszöntünk egymástól. - Nincs kedvetek ma eljönni hozzánk? - kérdezte a szőkeség vagyis Niall.
- Persze, miért ne lenne? - vágta rá Haley.
- De nem is tudjuk hol laktok. - mondtam.
- Majd értetek jövünk. - Bediktáltuk nekik a címünket, majd elindultunk a saját dolgunkra. Hazamentünk és kipakoltunk minden egyes ruhadarabot a szatyrokból. Felpróbáltuk őket, és eldöntöttük mibe megyünk majd hozzájuk.
Este fél nyolc volt már, de még senki se jött értünk. - Biztos, hogy már nem fognak jönni! Öltözzünk vissza! - mentünk volna fel a lépcsőn, de valaki csöngetett. Gyorsan mentem ajtót nyitni. - Ig..Óóó! Sziasztok! - intettem nekik. - Gyertek beljebb nyugodtan. Mindjárt jövök, hozom a táskámat.
- Oké! - azzal felszaladtam a szobámba, megkerestem a táskámat, szóltam Haley-nek is, hogy jöjjön, majd elindultunk. - Szóval..Amúgy hány évesek vagytok? - érdeklődött Harry aki épp vezetett.
- Mindketten 17 évesek vagyunk, miért? - kérdeztem.
- Csak úgy.. - mosolygott.
- Hát oké.
Befordultunk egy utcába ahol óriási házak voltak, nagy udvarral. Megálltunk egy ház előtt, majd kiszálltunk a kocsiból. Előre mentek a többiek Haley-vel együtt így én maradtam hátul Harry-vel. Egyre jobban lelassított Harry, mikor végül megállt, megállított engem is. - Figyelj..Tudom, hogy még nem ismerjük egymást annyira, de már most látom, hogy eléggé kedves, aranyos és szép is vagy..
- Köszönöm. - pirultam el.
- Szóval..Holnap elmegyünk valahova ketten? - kérdezte.
- Persze. - vágtam rá, majd besétáltunk az óriási házba. Nagyon gyönyörű volt. Már bent voltunk a lakásban és a kanapén ültünk. Éppen filmet néztünk. Horrort. Utálom a horror filmeket. Félek tőlük. Már este 9 volt. - Srácok nekünk már menni kéne, mert 9 óra! - pattantam fel a kanapéról.
- Ne már! Shannon még maradjunk, tök jól elvagyunk! - mosolygott Niall-re.
- Létszí maradjatok még! - könyörögtek a fiúk.
- Jó, jó. - adtam meg magam, majd újra a kanapéra ültem. Mikor vége lett a filmnek mindannyian bementünk a konyhába. - Kértek valamit? - kérdezte Niall.
- Én kaphatok valami innit? - kérdeztem.
- Persze! Cola jó lesz? - kérdezett vissza. Én csak bólintottam. Kitöltötte egy pohárba majd a kezembe adta.
- Köszi. - mosolyogtam, és megittam az utolsó csepp Colát is. Este fél 11 körül járhatott az idő, mi pedig üvegeztünk. Niall pörgetett. Rám jutott.
- Most csak merhetsz, mert az előzőbe feleltél! - mondta, majd vigyorogni kezdett. - Puszild szájon Harryt! - utasított. Felálltunk mind ketten. Majd túlestünk rajta. Visszaültünk a helyünkre és én pörgettem. Mikor vége lett a játéknak, indultunk volna haza. - Miért nem alszotok itt? Elég késő van már, majd holnap hazaviszünk titeket. - mondta Niall, miközben Haley-ra nézett. - Oké! - egyezett bele Haley.
- Hát nem tudom.. - kezdtem.
- Létszí, létszí, létszí! - könyörögtek.
- Jajj istenem. Idegesítő ám, azt ugye tudjátok? - forgattam meg a szemem.
- Igen tudjuk! Azért csináljuk! - mosolyogtak.
- Jó, ha itt alszunk mibe leszünk mármint..Pizsi kell! - mutattam végig magamon.
- Majd adunk pólót. - mondta Harry. Megmutatták a fürdőt, majd besétáltam oda. Lehámoztam magamról a ruhákat, majd megnyitottam a tusolót. Megmosakodtam az egyik tusfürdővel ami sejtésem szerint Zayn-é lehetett, mert olyan az illata. Kiszálltam és becsavartam egy törölközőbe magamat. Ekkor jutott eszembe, hogy nem kaptam meg a pólót. - Én ki nem megyek.. - mondtam magamnak. -Valaki!! - kiabáltam. Bejött Harry és végig mért. - Akkor kapok egy pólót?
- Jah, igen persze! - mosolygott, és egy pólóval tért vissza. Kizavartam Harryt, hogy feltudjak öltözni. Felhúztam a pólót ami combközépig ért és egy francia bugyi volt alatta. - Ez remek! Így sétáljak az összes fiú előtt! - néztem nagy szemekkel. Tudni kell rólam, hogy én nagyon szégyenlős vagyok. Lassan kiléptem az ajtón és lesétáltam a konyhába szólni, hogy mehet valaki fürdeni. - Kérlek ne mérjetek végig! - pirultam el.
Odasétáltam Harry-hez.- És hol alszunk? - vontam fel egyik szemöldököm.
- Hát alhatsz nálam! - csillant fel a szeme és közbe mosolygott.
- És máshol nem lehet?
- Nem.. - mosolygott tovább.
- De, de a kanapé jó lesz nekem! - mutogattam.
- Nem az túl kemény. Reggel fel se bírnál kelni. - szólalt meg Louis.
- Jól van. - mondtam majd leültem egy székre. Megvacsoráztunk, majd mindenki ment aludni. Haley és Niall együtt mentek el aludni. Már csak én és Harry maradtunk lent. - Őő..Felmentem aludni! - indultam meg, de megfogta a karomat és visszahúzott. Olyan közel jött hozzám, hogy az orrunk már összeért...
- Nem aludni akarok! - nyafogtam. A vékony kis takaróm lelibbent rólam. Én mérgesen, kócos hajjal és karikás szemekkel ültem fel a hatalmas ágyamra. - Mi van? - nyöszörögtem.
- Megyünk vásárolni! - utasított, majd oda sétált a szekrényemhez és kiválasztotta a nekem való ruhákat. - Elég hűvös van kint, ezért vedd fel ezeket! - dobálta oda nekem.
Felöltöztem, majd előkerestem egy válltáskát és beleraktam a cuccaimat. Szép lassan elindultunk. A nagy boltokban még a végén eltévedünk. Bementünk a Topshop-ba majd kiválasztottuk a megfelelő ruhákat és kifizettük. 2-2 szatyor volt mindkét kezemben, ugyanúgy Haley-nál is. Hazafele beugrottunk a Nando's-ba is. Rendeltünk kaját majd helyet foglaltunk egy asztalnál. Kihozták az ételeket amiket rendeltünk, majd enni kezdtünk. Bejött 3 helyes srác a Nando's-ba. Mindegyikőjükön kapucni és napszemüveg volt. Az egyiknek a göndör fürtjei ígyis kilátszódtak a másiknak Feketés haja volt, a harmadiknak meg szőkés haja volt. - Shannon! Ez..ez.. - mutogatott.
- Mi? - értetlenkedtem, majd lebirkóztam az utolsó falatot is a torkomon.
Ez Niall, Zayn és Harry! Én csak felismerem őket! - mondta. Végülis tényleg nagyon hasonlítottak rájuk, bár ha nem lenne rajtuk a napszemüveg meg a kapucni jobban megtudnám mondani. Oda mentek a pulthoz majd körülnéztek. Nálunk épp volt még pár hely, és mikor az Göndör vagyis a Harry-hez hasonlított gyerek észrevette, hogy bámuljuk, felénk mutatott. Én gyorsan megfordultam. - Ez tök gáz! - mondtam.
- Mármint mi? - érdeklődött Haley.
- Ideülhetünk? - kérdezte az egyik srác.
- P..Persze. - erőltettem egy mosolyt az arcomra.
- Bocsi, hogy zavarlak, de te nem Harry Styles vagy? - suttogta Haley az egyiknek.
- Ömm..Miért? - kérdezett vissza.
- Csak, mert kíváncsi vagyok! És, mert úgy nézel ki, mint Ő?! - mosolygott Haley.
Nem válaszolt rá csak tovább evett. Végig éreztem magamon a tekintetét, de egyszer se néztem rá. Haley pedig csak beszélgetett velük. Olyan voltam mint egy kis különc. Egy visszahúzódó lány.
- Hogy hívnak? - kérdezte mosolyogva az egyik. Nem néztem föl csak válaszoltam neki.
- Shannon.
- Aranyos név! - evett tovább.
- Most őszintén válaszoljatok! Haley te pedig ne sikítsál majd ha igaz jó? - ő csak bólogatott. - Ti nem a One Direction tagjai vagytok? - vontam fel az egyik szemöldököm.
- De! - sóhajtottak egyszerre.
- Úgy tudtam! - vigyorgott Haley. Én csak mosolyogtam egyet és elkezdtem beszélgetni Harry-vel. Végül telefonszámot cseréltünk és elköszöntünk egymástól. - Nincs kedvetek ma eljönni hozzánk? - kérdezte a szőkeség vagyis Niall.
- Persze, miért ne lenne? - vágta rá Haley.
- De nem is tudjuk hol laktok. - mondtam.
- Majd értetek jövünk. - Bediktáltuk nekik a címünket, majd elindultunk a saját dolgunkra. Hazamentünk és kipakoltunk minden egyes ruhadarabot a szatyrokból. Felpróbáltuk őket, és eldöntöttük mibe megyünk majd hozzájuk.
Este fél nyolc volt már, de még senki se jött értünk. - Biztos, hogy már nem fognak jönni! Öltözzünk vissza! - mentünk volna fel a lépcsőn, de valaki csöngetett. Gyorsan mentem ajtót nyitni. - Ig..Óóó! Sziasztok! - intettem nekik. - Gyertek beljebb nyugodtan. Mindjárt jövök, hozom a táskámat.
- Oké! - azzal felszaladtam a szobámba, megkerestem a táskámat, szóltam Haley-nek is, hogy jöjjön, majd elindultunk. - Szóval..Amúgy hány évesek vagytok? - érdeklődött Harry aki épp vezetett.
- Mindketten 17 évesek vagyunk, miért? - kérdeztem.
- Csak úgy.. - mosolygott.
- Hát oké.
Befordultunk egy utcába ahol óriási házak voltak, nagy udvarral. Megálltunk egy ház előtt, majd kiszálltunk a kocsiból. Előre mentek a többiek Haley-vel együtt így én maradtam hátul Harry-vel. Egyre jobban lelassított Harry, mikor végül megállt, megállított engem is. - Figyelj..Tudom, hogy még nem ismerjük egymást annyira, de már most látom, hogy eléggé kedves, aranyos és szép is vagy..
- Köszönöm. - pirultam el.
- Szóval..Holnap elmegyünk valahova ketten? - kérdezte.
- Persze. - vágtam rá, majd besétáltunk az óriási házba. Nagyon gyönyörű volt. Már bent voltunk a lakásban és a kanapén ültünk. Éppen filmet néztünk. Horrort. Utálom a horror filmeket. Félek tőlük. Már este 9 volt. - Srácok nekünk már menni kéne, mert 9 óra! - pattantam fel a kanapéról.
- Ne már! Shannon még maradjunk, tök jól elvagyunk! - mosolygott Niall-re.
- Létszí maradjatok még! - könyörögtek a fiúk.
- Jó, jó. - adtam meg magam, majd újra a kanapéra ültem. Mikor vége lett a filmnek mindannyian bementünk a konyhába. - Kértek valamit? - kérdezte Niall.
- Én kaphatok valami innit? - kérdeztem.
- Persze! Cola jó lesz? - kérdezett vissza. Én csak bólintottam. Kitöltötte egy pohárba majd a kezembe adta.
- Köszi. - mosolyogtam, és megittam az utolsó csepp Colát is. Este fél 11 körül járhatott az idő, mi pedig üvegeztünk. Niall pörgetett. Rám jutott.
- Most csak merhetsz, mert az előzőbe feleltél! - mondta, majd vigyorogni kezdett. - Puszild szájon Harryt! - utasított. Felálltunk mind ketten. Majd túlestünk rajta. Visszaültünk a helyünkre és én pörgettem. Mikor vége lett a játéknak, indultunk volna haza. - Miért nem alszotok itt? Elég késő van már, majd holnap hazaviszünk titeket. - mondta Niall, miközben Haley-ra nézett. - Oké! - egyezett bele Haley.
- Hát nem tudom.. - kezdtem.
- Létszí, létszí, létszí! - könyörögtek.
- Jajj istenem. Idegesítő ám, azt ugye tudjátok? - forgattam meg a szemem.
- Igen tudjuk! Azért csináljuk! - mosolyogtak.
- Jó, ha itt alszunk mibe leszünk mármint..Pizsi kell! - mutattam végig magamon.
- Majd adunk pólót. - mondta Harry. Megmutatták a fürdőt, majd besétáltam oda. Lehámoztam magamról a ruhákat, majd megnyitottam a tusolót. Megmosakodtam az egyik tusfürdővel ami sejtésem szerint Zayn-é lehetett, mert olyan az illata. Kiszálltam és becsavartam egy törölközőbe magamat. Ekkor jutott eszembe, hogy nem kaptam meg a pólót. - Én ki nem megyek.. - mondtam magamnak. -Valaki!! - kiabáltam. Bejött Harry és végig mért. - Akkor kapok egy pólót?
- Jah, igen persze! - mosolygott, és egy pólóval tért vissza. Kizavartam Harryt, hogy feltudjak öltözni. Felhúztam a pólót ami combközépig ért és egy francia bugyi volt alatta. - Ez remek! Így sétáljak az összes fiú előtt! - néztem nagy szemekkel. Tudni kell rólam, hogy én nagyon szégyenlős vagyok. Lassan kiléptem az ajtón és lesétáltam a konyhába szólni, hogy mehet valaki fürdeni. - Kérlek ne mérjetek végig! - pirultam el.
Odasétáltam Harry-hez.- És hol alszunk? - vontam fel egyik szemöldököm.
- Hát alhatsz nálam! - csillant fel a szeme és közbe mosolygott.
- És máshol nem lehet?
- Nem.. - mosolygott tovább.
- De, de a kanapé jó lesz nekem! - mutogattam.
- Nem az túl kemény. Reggel fel se bírnál kelni. - szólalt meg Louis.
- Jól van. - mondtam majd leültem egy székre. Megvacsoráztunk, majd mindenki ment aludni. Haley és Niall együtt mentek el aludni. Már csak én és Harry maradtunk lent. - Őő..Felmentem aludni! - indultam meg, de megfogta a karomat és visszahúzott. Olyan közel jött hozzám, hogy az orrunk már összeért...
